Még akkor is magányosnak érezheted magad, ha párkapcsolatban élsz. De ez nem jelenti azt, hogy a kapcsolatnak vége…
Címke: magány
Néha a magány az elégedetlenség finom érzése, ami jön és megy. Más esetekben egy hosszan elnyúló, krónikus probléma, ami kihat a testünkre és a lelkünkre is.
Az utcán sétálva megérezni az ismerős illatot, meghallani azt a bizonyos dalt a rádióban, vagy éppen az egykori első randi helyszínén járva elkaphat bennünket a nosztalgia és a vágyakozás az egykor jelentős valaki iránt. Ilyenkor gondoljuk azt, hogy, ”Hiányzik az exem.” Ez, különösen, ha jó emlékek fűződnek hozzá, lehet természetes is. Azonban jó, ha ezt a felbukkanó érzést a helyén kezeljük – főleg, ha nincs esély a kibékülésre, vagy ha igazán belegondolva, már nem akarsz semmit a másiktól.
A magány – kapcsolati állapotától függetlenül – sok ember számára ismerős érzés. Az egyedülálló nők azonban nagyobb valószínűséggel élik meg, mint az egyedülálló férfiak, mondja a mesterséges intelligencia.
A magány mindent felemésztő lehet, és gyakran azt érezhetjük, örökké tart. De nem kell, hogy így legyen.
Az élet csatáit egyedül megvívni nem könnyű. Mégis, néha jobb egyedül lenni, mint valakivel, aki manipulál és kihasznál a saját hasznára.
A kapcsolat kergetésének, a görcsös akarásnak általában nincs értelme. Van olyan időszak az ember életében, amikor nem érdemes a társkeresést erőltetni.
Az egészség és a boldogság mindenkinek jár, és az is, hogy az általunk kívánt életet éljük – akár egyedül, akár nem.