Találkoztál már valakivel, aki állandóan úgy érezte, semmi sem megy jól neki? A beszélgetések során folyamatosan mártírnak festette le magát, akit mindig mindenki csak kihasznál? Olyannal, aki a problémáiért mindig másokat hibáztatott és semmiért nem vállalt felelősséget?
Ha igen, akkor nagy eséllyel találkoztál egy áldozatkomplexusossal.
Az áldozatkomplexusban szenvedő ember úgy érzi, hogy kapcsolataiban és élettapasztalataiban állandó áldozat, aki nem tudja irányítani a saját életét, és mindig másokat hibáztat, ha a dolgai rosszul alakulnak.
Az áldozatkomplexus jelei:
Állandóan a sérelmein rágódik
Az áldozatkomplexussal rendelkező ember folyamatosan visszagondol arra, ahogyan mások bántották őt. Ahelyett, hogy a pozitív és eredményes időkön töprengene, minimalizálja a jót, és helyette gyakran újrajátssza a régi emlékeket, amik szorongást és fájdalmat okoznak neki. Ezzel általában egy haszontalan és egészségtelen gondolati mintába keveredik, ami a múlthoz köti őt.
Másokat hibáztat
Az áldozatkomplexussal rendelkező soha nem vállal felelősséget a hibákért, vagy azért, ha a dolgok rosszul mennek. Általában másokat hibáztat, vagy kifogásokat keres, hogy miért nem ő felelős a történtekért. Gyakran festi le önmagát tehetetlen embernek, aki mindig csak jót akar, mindenki mást pedig rosszindulatúnak állít be.
Ha valami rossz történt a munkahelyen, azért a főnök a hibás, vagy a munkatárs. A szakításért mindig az ex, a családban mindig valaki, csak nem ő. Minden helyzetben ő a tehetetlen áldozat, és mindenki más az elkövető.
Ritkán vállal felelősséget
Egy áldozatkomplexusban szenvedő ember képtelen elgondolkodni azon, hogy egy elromlott helyzethez mivel járulhatott hozzá. Csak arra koncentrál, vele milyen rossz történt.
Monopolizálja a beszélgetést
Egy áldozatkomplexusban szenvedővel a legtöbb beszélgetés az áldozat életéről szól, és arról, hogy miken megy keresztül. Csak a saját szenvedései érdeklik, más helyzetével egyáltalán nem tud azonosulni, így a kapcsolat, beszélgetés vele mindig egyoldalú.
Mindig igaza kell, hogy legyen
Az élet ritkán fekete-fehér, a konfliktusok során nehéz valakit teljesen csak jónak vagy csak rossznak látni. Mindig vannak szürke területek mindkét oldalon.
Az áldozatkomplexussal küzdő ember azonban nem képes átlátni bizonyos helyzetek sajátos finomságait, mert annyira ragaszkodik a nézőpontjához. Akárhogy is történt az esemény valójában, az áldozat minden helyzetben áldozatnak látja magát.
Haragot tart
Egy áldozatkomplexusos ember nem hajlandó elengedni saját áldozatszerepét, sokszor táplál rosszindulatot, és szereti látni, hogy azokat, akik bántották őt, megbüntetik.
Nem keresi a megoldást
Egy áldozatkomplexusossal nem lehet beszélgetni a problémák megoldásáról, nem érdekli a hibaelhárítás. Sem a kiút keresése. Inkább panaszkodik a körülményekről, mert kevés reményt lát a dolgok megváltoztatására, mintha nem tudna befolyást gyakorolni a helyzetre.
Hogyan bánjunk valakivel, akinek áldozatkomplexusa van
Ne vállaljunk felelősséget
Mindenkinek joga van az érzéseihez, nem kell megjavítani, tanácsot adni. Ha megpróbálunk segíteni egy áldozatkomplexusos érzelmeinek kezelésében, azzal csak azt érjük el, hogy még inkább áldozatnak tudja beállítani magát, ahelyett, hogy önállóan megoldaná a problémát.
Állítsunk fel világos határokat
Ha kimerültnek érezzük magunkat, mert az áldozatkomplexusos szó szerint elszívja minden energiánk, nyugodtan szabjunk korlátokat. Fontos az egészséges határok felállítása az interakciókban, ez még nem jelenti azt, hogy teljesen elhatárolódunk, csupán egészséges mértéket tartunk.
Próbáljuk megmutatni egy helyzet jó oldalát, erősítsük az éntudatot
Az áldozatkomplexus eredetileg a világgal szembeni alapvető bizalmatlanságból indul ki. Annak érdekében, hogy visszaadhassuk a kedvességet és a könnyedséget a helyzetszemléletébe, bátorítsuk őt, hogy találja meg a helyzetek jó oldalát. A világ lehet rossz hely, de sok szép és kedves ember is van benne. Óvatosan próbáljuk irányítani őt, hogy megértse, a jó dolgoknak is megvan az esélye.
nyitókép: Image by Freepik