Nem leszek az a lány, aki arra kér, hogy maradj. A lány, aki sír és toporzékol. Nem játszom el a filmes nagyjelenetet. Az nem én vagyok, abban egészen biztos lehetsz.
Még akkor sem, ha majd belehalok, ha úgy érzem, ezer szilánkra hasadok, akkor sem.
Nehéz lenyelni az igazságot, de ha maradni akartál volna, megtetted volna. Ha velem akarnál lenni, most is itt lennél. Egy kapcsolat nem egyirányú utca, két ember kell hozzá, akik hajlandóak megküzdeni a nehézségekkel is. Te nem ezt tetted. Leléptél. Nem kértél a nehézségből.
Úgyhogy nem kérem, hogy maradj, mert mi értelme lenne?
Mindketten tudjuk, hogy ha most maradnál is, nem tartana sokáig. Lelépnél a következő buktatónál, akkor miért ne tépnénk le most a sebtapaszt? Az élet megy tovább. Ha arra kérnélek, hogy maradj, csak elodáznám az elkerülhetetlent.
Tudom az értékemet. Erős, független, gondoskodó, okos és fantasztikus nő akarok lenni, aki nem rimánkodik a gyáván megfutamodónak a maradásért. Nem teszem. Inkább megpróbálom egyedül. Addig, míg eljön valaki, aki mindent szeret, amit te nem tudsz. Valaki, aki soha nem hagy el úgy, mint te.
Igen, szomorú leszek. Hiányozni fogsz. Nagyon is hiányozni fogsz.
És biztosan őrlődni fogok azon, vajon jó döntés volt-e hagyni, hogy elmenj. Sírni fogok, kiabálni, és fel akarlak majd hívni. De nem teszem meg. Ha engednél is a könyörgésemnek egyszer, mikor újra lelépnél, csak a megalázó üresség maradna utánad.
Nem kérlek arra, hogy maradj, mert bízom benne, nincs szükségem rád a túléléshez. Hiszem, hogy nélküled is lesz majd valami, amire koncentrálhatok, amitől boldog lehetek.
Nem könyörgök. Megérdemlem, hogy egyszer majd én legyek valakinek az első. Ha pedig nem, akkor is jobb egyedül, mint olyan valakivel, aki megfutamodott az első nehézségnél.
EZ IS ÉRDEKELHET: