Hogyan változik meg a párkapcsolat, ha megszületik a baba?

A változás mindig félelmet keltő, hiszen új és még ismeretlen területen mozgunk. Ez különösen igaz a családalapításra. A szerelmespár gyermekes családdá bővül, szülőnek lenni pedig egyáltalán nem egyszerű. Számtalan nehézséggel kell szembenézni, függetlenül attól, hogy a baba előtt milyen volt az együttlét.

Sokaknak megromlik, vagy tönkre is megy a párkapcsolata a baba érkezése után, mert nem tudják fenntartani sem a régi életformát, sem a tüzet. Nem kis feladat, de annál fontosabb, hogy felismerjük a feszültségeket, azok okát, és megoldást találjunk rájuk.

A problémamegoldó hozzáállás a kulcs, amivel megőrizhetjük a kapcsolatunk intimitását.

Összegyűjtöttünk 12 párkapcsolati nehézséget, amivel az újdonsült szülők szembesülhetnek a kicsi érkezése után, valamint megoldási lehetőséget is kínálunk a felmerülő problémákra.

1. Érzelmi és fizikai energiák felemésztése

Talán a legmeghatározóbb összetevő a kapcsolati feszültség kialakulásában a fáradtság. Az új kis jövevény rengeteg energiát emészt fel, dúlnak a hormonok, a kezdeti szülői ügyetlenkedések mellett összefolynak a nappalok és az éjszakák. Ez a folyamatos kimerültség feszültebbé tesz bennünket, könnyebben ugrunk a legkisebb dologra is. A kicsi egy kis energiavámpír, mi pedig felülünk egy érzelmi hullámvasútra.

Az összekavarodott alvásrendünk és a hangulatingadozásaink ellen tehetünk, ha napközben alszunk a kisbabával. Az apáknak pedig a hétvégi szundítás jelenthet feltöltődést.

2. A kettesben töltött idő hiánya

A szerelmes randiidők átcsapnak családi időbe. Utóbbi természetesen nem rosszabb, csak teljesen más. Úgy is mondhatnánk, hogy a torta ugyanakkora maradt, de egy óriási szelet ebből az új jövevényé, és nagyon kevés falat jut a kettesben töltött időre. Az újdonsült apuka elhanyagoltnak érezheti magát, az anyuka pedig a támogatás hiányát élheti meg ezáltal.

A kettesben töltött randiidőre mindenképpen szüksége van egy párkapcsolatnak. A közösen eltöltött idő kulcsfontosságú, hogy a kapcsolat erős maradhasson. Kérjünk segítséget családtagtól vagy baráttól, hogy akár csak egy séta erejéig, de kettesben tölthessünk egy kis időt a párunkkal.

Fontos, hogy amikor tudunk, szánjunk időt a másikra. Apró gesztusokkal és figyelmességekkel érzékeltessük a párunkkal, hogy vele is törődünk, és ott vagyunk neki. Ez lehet csak egy ölelés, egy bók vagy egy reggeli kávéfőzés.

3. A hármasban töltött idő hiánya

Már említettük, hogy a baba érkezésével a párunkra fordított idő vészesen csökken, ami főleg a fáradtságunknak tudható be. Gyakori probléma lehet a hármasban töltött idő hiánya is. Hiszen vagy anya gondoskodik a kicsiről, amíg apa egyéb teendőket végez, vagy apa foglalkozik a babával, amíg anya fellélegzik egy kicsit. Az adott pillanatban ezek óriási segítségek, azonban hosszú távon nem adnak igazi családi időt.

Az esték és a hétvégék remek lehetőséget teremtenek egy kis közös játékra, mesézésre, családi bírkózásra.

Egyszerűen csak legyünk hármasban, rakjuk el a telefonunkat és élvezzük a család meghittségét.

4. A szex feladat lesz

A szexuális együttlétek száma igencsak megcsappanhat egy baba érkezésével. Az alvás felértékelődik, és sok esetben inkább a pihenést választjuk a heves hancúr helyett. Vagy éppen csak egy gyors örömszerzésre futja, és már alig emlékszünk a romantikus, hosszú összebújásokra. A szex amolyan feladattá válik, amit akár programozottan építünk bele a napirendbe. Az anyaság magával hozhatja a nemi vágy csökkenését is, hiszen az utód gondozása a fő feladat.

Megoldást csak a bizakodó megközelítés hozhat. Legyünk türelmesek és megértőek magunkkal és a másikkal. Legyünk nyitottak új utakat találni, hogy kifejezhessük a vonzódásunkat a másikhoz. Továbbá ne felejtsük el a humort sem, ami segíthet átvészelni ezt az alacsony libidójú időszakot.

5. A szerepek megváltozása

Férfiből és nőből apa és anya lesz. Ez nem azt jelenti, hogy a szülők nem lesznek fontosak egymásnak, csupán megváltozik a fő fókusz. Minden a baba körül forog, ezáltal megváltoznak a szerepek. A vonzó és magabiztos nő para-anyukává változhat, a sármos férfi pedig aggódó apává.

Itt újra előtérbe kerül a szülők kettesben eltöltött ideje, ahol a régi szerepükben is egymással tudnak lenni, nőként és férfiként tekinteni egymásra.

6. A megfelelő kommunikáció hiánya

Újdonsült szülőként kétféleképpen hibázhatunk a kommunikáció terén.

Az egyik hiba, mikor a fáradtság a kedvünket szegi, hogy egy hosszabb vagy mélyebb témáról beszélgessünk. Sokszor kényelmesebb belesüppedni a kanapéba és a mobilunk társaságát választani. Ez azonban lavinaként vihet minket az elhidegülés és a lakótársként egymás mellett élés csapdáiba.

A másik hiba, amikor azt várjuk a partnertől, hogy olvasson a gondolatainkban. Lehet bármilyen közeli és bizalmas a viszony, mindkét fél élete megváltozott a baba érkezésével, amiről fontos beszélni, hiszen új témák, félelmek, szorongások és boldog pillanatok veszik át a helyet a gondolatainkban.

Mindenképpen kerítsünk időt a beszélgetésre! Tisztában kell lenni a másik szükségleteivel, hogy megérthessük, mire van szüksége. Főleg a kezdeti időszakban a bizonytalanság és a depresszió könnyen eluralkodhat rajtunk, ezért a hatékony és tiszteletteljes, na meg persze őszinte kommunikáció nélkülözhetetlen a kapcsolat ápolása céljából. Sose hibáztassunk, mindig mérlegeljünk és legyünk megértőek!

7. Az énidő hiánya

Bár eddig a kettesben és a babával hármasban való családi idő fontosságát hangsúlyoztuk, de van még egy pillér, ami szintén nagyon fontos. Ez pedig az énidő. A kicsi mellett úgy érezhetjük, hogy sosem vagyunk egyedül, a kávét hidegen isszuk és minden korábbi tevékenységről, amit magunkért tettünk, lemondunk. Pedig nagyon fontos, hogy magunkra is szánjunk időt, mert így tudjuk a legjobb önmagunkat adni a kicsinek.

Az énidőben szerzett élményeket azonban mindig osszuk meg párunkkal is, hiszen remek beszélgetési alap egy olyan téma, ami nem a babáról szól, de ugyanolyan lelkesedéssel tudunk róla beszélni.

 Ne felejtsük el a partnerünket is meghallgatni, hogy ő milyen élményekkel gazdagodott, vagy egyszerűen milyen napja volt a munkahelyén.

8. A házimunka rabságában

A gyereknevelés már önmagában egy 0-24 órás műszak, de emellett a háztartási feladatok, no meg a főzés is terhelheti az anyukákat. Egy végeláthatatlan mókuskerék, ahol hol a mosogató van tele, hol a szennyeskupac magasodik a tűréshatárunk fölé, hol a babajátékok változtatják katasztrofális övezetté a lakást. Bármennyire igyekszünk is, mindig csak tűzoltásra futja.

A kiegyensúlyozott párkapcsolatban osszuk fel a házimunkát is egymás között. Rengeteg lehetőség és motiváció létezik ennek a problémának a megoldásához is. Nem kell az utálatos feladatokat kényszerből magunkra vállalni. Biztosan van mindenkinek kedvelt és kevésbé kedvelt ház körüli teendője, illetve olyan feladat, amiben jobb és ezért hatékonyabban tud elvégezni a másik félnél. Ezt akár felelősséglista formájában is összeírhatjuk. A „ketten gyorsabban” elv pedig segít a megspórolt időben minőségi pillanatokat eltölteni a másikkal.

9. Eltérő gyereknevelési elvek

Általában a két szülő más-más nevelési módszereket tart megfelelőnek, más-más példát hoztak a családjukból, vagy másképpen vélekednek bizonyos esetekről. Ez sok feszültség és vita forrása lehet. Ezekről érdemes beszélgetni a partnerünkkel, hogy megértsük és megértessük a nézőpontokat. Fogadjuk el, hogy egyik vagy másik lehetőség nem jobb vagy rosszabb, egyszerűen csak más megközelítés. Fogjuk fel tapasztalati alapon való tanulásnak, ahol engedünk az elveinkből és hagyjuk a másikat is kísérletezni, persze minden következményével együtt.

A szülőség csapatmunkát követel, ahol a gyermekek körüli teendők felosztása is sarkalatos. Ilyenkor pedig lehet az általunk vélt nevelési módszeren haladni, majd amikor a másik szülő foglalkozik a kicsivel, akkor ő gyakorolhatja a számára helyesnek vélt megközelítést.

10. A segítség hiánya

Egy anya hiába szereti mindennél jobban a gyermekét, érezheti nagyon magányosnak magát, és hiányozhat a régi élete is.

Azonban a férj sem adhatja fel az állását, vagy mondhat le az összes barátjáról, hogy a felesége mellett lehessen. Ez pedig újabb feszültségek forrása lehet.

Anyának és apának meg kell találnia, hogy kitől kaphat segítséget, ha szükségét érzi. Ez lehet családtag, barát, egy anyai közösség. Valamikor elég egy tapasztaltabb anyukától kapott tanács, valamikor csak egy babától független témáról való beszélgetés kell, néha pedig szívmelengető, ha a nagymama finom ételekkel lepi meg a családot. Fontos, hogy tudjuk megnevezni, hogy mit jelent számunkra a segítség, és merjünk kérni.

11. A túl sok segítség

Az előző pont ellenkezője, amikor az újdonsült család túl sok segítséget kap. Az otthonuk egy 24 órás átjáróház lesz, ahol minden kedves rokon jön-megy, osztja a kéretlen tanácsokat, és bár segíteni próbál, csak még nagyobb felfordulást okoz. Ez okozhat frusztrációt, amit a párok hajlamosak egymáson levezetni.

Merjünk a sarkunkra állni és kiállni a családi nyugalmunkért! Magyarázzuk el, hogy bár még csak most indulunk el a szülőség útján, de szeretnénk több teret, saját tapasztalatokat és meghitt pillanatokat hármasban.

12. A pénzbeli bizonytalanság

A pénzügyek mindig a kényes témák közé tartoznak, de amikor már a családfenntartás áll a középpontban, akkor fokozódhat a félelem. A pénzügyi stabilitás megteremtése extra stresszt róhat a családra, főleg, ha az anya nagyobb keresettel rendelkezett a baba érkezése előtt.

A jövőt illető félelmet oldhatjuk, ha közösen célkitűzéseket határozunk meg, hogy mikor és mit szeretnénk elérni, és ehhez milyen lépéseket kell tenni. Érdemes lehet költségvetést vezetni, hogy vizualizáljuk, hogy milyen területeken lehetne spórolni vagy átlássuk, hogy mennyi jövedelmet tudunk félretenni és esetleg a jövőbeni céljainkhoz befektetni.

nyitókép: Image by user18526052 on Freepik

EZ IS ÉRDEKELHET:

Még nincs hozzászólás

Írj hozzászólást

Az email címed nem jelenik meg.