Igen, tudom, a cicanevelős jó tanácsokból Dunát lehetne rekeszteni! És pontosan emiatt nem a hivatalos alfáját és omegáját szeretném ezredjére is leírni a témának, csak a saját tapasztalatomat az Alien-ből avanzsálódott Szőrmókomról.
Az elején leszögezném, hogy a „kész” cicus jelen esetben azért nem azt jelenti, hogy 10 faluból is kiverték azt a szegény macskát és évekig pokrócot kapott reggelire. Az alap csupán annyi volt, hogy picit jobban volt nyúzva és ’ráncicálva’ (bizony-bizony egy macskás bármilyen szót képes etimológiailag visszavezetni a cicusokra) a kelleténél.
Szóval mikor először volt szerencsém fizikálisan is szemtől szembe találkozni Szőrmók Kisasszonnyal (akkor még Miss Aliennel) nagyjából az első pár percben eldöntetett, hogy ezzel a vérengző döggel nem vagyok hajlandó egy szobában aludni, mert éjszaka lezabálja az arcomat…
Gyakorlatilag mindenre is támadott, harapott, karmolt és már az is eredendő bűnnek számított nála, ha csak fél szemmel is, de rá merészeltem pislantani az aurájára, aminek a kiterjedése másodpercenként változott. Az étel volt az egyetlen Szent Grál, amit ha az ember lánya feláldozott fél kilogramm értékben Drága Szörnyecskénk oltárán, akkor hajlandó volt nem kinyírni, amikor hozzáértem.
A jelen állás pedig úgy néz ki Szőrmók Kisasszonynál, hogy teljesen nyugodt, szívesen alszik a lábunknál (és még megvannak a testrészeink – igen, az összes), néha fel is ugrik rám, hogy összemacskásítson, és jól fogadja a simogatást is.
Dehát valahogy el is kellett jutni idáig, nézzük sorjában, hogy mikre figyeltem oda ezalatt a 2-3 év alatt.
Változtatások – csak szépen lassan
Ha egyszercsak berobban egy felnőtt cicamica az életünkbe, akkor ami nekünk 10-es változás, a macskának 1010-en változás… Rendkívül érzékeny kis jószágok és még úgy sem tartottam volna jó ötletnek a sarkaiból kiforgatni a kis világát, ha ez nekem jóval kényelmesebb lett volna. Jó példa erre az éjszakai ételkunyizása. Ugyanis az emlegetett Nyávogó hajnalban rendszeresen jött a neki joggal kijáró alutasakos falatkáiért, ami nálam hosszú távon egyáltalán nem állapot. Így is rosszul alszom, hát még, ha meg is szakítják a közepénél – maradjunk annyiban, hogy a másnapi állapotom 5 kávé után is vállalhatatlan. Ezért lett az a bevezetett szokás, hogy kap egy nagyobb adag vacsorát, amikor mi is eszünk, és áldás békesség.
A cicus személyisége
Ha egy macsek (mint a szóban forgó is) meg van áldva egy nyúlpuhaságú szőrmebundával, akkor bizony nagy a kísértés, hogy ne azt dögönyözzük egész nap. Viszont ha egy olyan típusú cicának van ilyen ékessége, aki a háta közepére nem kívánja az emberi érintést, akkor neki minden lesz ez az adottság csak áldás nem. Főleg akkor, ha egy gazdi nem veszi figyelembe, hogy Ő maga milyen típusú cica. Szőrmók Kisasszony egyáltalán nem az a tipikus bújós macska, akivel akármit lehet csinálni és legrosszabb esetben is folyadék halmazállapotban tekeredik végig a karunkon és az ölünkben.
Nála kifejezetten figyelnem kellett, hogy legtöbbször a mindent a szemnek és semmit a kéznek alapelvet kövessem. Nyilván nem volt könnyű megállni, de érezhető volt a cicán, hogy nagyon értékeli ezt a gesztust, és szép lassan azért Ő is engedett a simogatásnak.
Bújóhely, de nem úgy, ahogy elsőre gondoljuk
A csapból is az folyik, hogy búvóhely kell (mondom: KELL!!!) a cicáknak, de ugye itt az lenne a lényeg, hogy Ő most… hát így el van bújva. Ergo nem megyünk utána ’tésztát gyúrni’, mert akkor a lényege veszik el a műveletnek. Így hát én is tiszteletben tartottam, hogyha a macsek elbújt, akkor Ő most jelenlegi állapotában el van bújva és ennyi.
Tabuk és határok
Mint ahogy Szőrmók Kisasszonynak is vannak határai, úgy nekem is. Nálam például a macskaharapás elkerülése az szent és sérthetetlen. Mivel egy ilyen „baleset” komoly vérmérgezést is okozhat, emiatt nálam úgymond viccből sem ez a ’megoldás’ semmire. Ha valami nem tetszik neki, akkor nyávog, prüszköl, fúj és odakap manccsal. Ezek jogos reakciók, ha neki valami nem oké természetesen veszem az adást. Persze nem akkor, ha éppen kiszökik a panelház folyosójára és ahelyett, hogy visszaszökne, elkezd henteregni a szomszéd lábtörlőjén.
Táplálék – belső béke
Határozottan nem mennék bele semmilyen tanácsadásba, ezt mindenki megkérdezi szakembertől, hogy az Ő külön bejáratú cicusának mit és mikor kell fogyasztania. Szőrmók Kisasszony az első éveiben libatömő képzésen vett részt, emiatt kicsit nagyobb volt a zsírszázaléka a kényelmesnél. Magam részéről vegyesen adok neki száraz és mérsékelten nedves tápot és néha leevickél az asztalról 1-1 egészségesebb házikoszt falat is. Mindemellett persze szem előtt tartom a helyes mennyiségeket. Úgy vettem észre, hogy ez a súlynormalizálódás nem csak a fizikai, de a kis lelki egészségére is kihatott, méghozzá jó irányba.
Szóval megdolgoztunk érte, Szőrmók és én, de azt hiszem elmondható, hogy mára szent a béke. Vagy legalábbis fogjuk rá.
Prohászka Viola
EZ IS ÉRDEKELHET: