Ha minden megcsalt férfit kitömnének, mint valami ritkaságot – írja Rejtő Jenő –, úgy az emberiség zöme múzeumban tartózkodna preparáltan… Vonatkozik mindez – bár jeles szerzőnk róluk itt nem emlékezik meg – a hölgyekre is. Tudniillik hitszegés ellen, fájdalom, ők sem védettek.
Milyen észszerű lépéseket tehetsz, ha egy napon ráébredsz, hogy párod kijátszott, félrelépett?
Először is, gondolkodj józanul. Ha indulataid vezérlik cselekedeteidet, az rendszerint csak ront a helyzeten. Ráadásul, ha éretlenül viselkedsz, párod föléd kerekedik, s a felelősségből rá eső részt is nyakadba akasztja.
El kell fogadnod párod döntését. Elvárhatod, hogy legyen hűséges, tisztességes, de nem követelheted meg. Nem kényszerítheted őt, hogy szeressen, kitartson melletted.
EZ IS ÉRDEKELHET: ÉS TE? BEVALLANÁL EGY HŰTLENSÉGET?
Önérzetedbe gázolt, megszégyenített? Kötelessége lett volna téged – mielőtt érzelmi függőségbe vagy szerelmi viszonyba keveredik mással – becsületed épségben tartása mellett elbocsátani? Nem a te felelősséged! Az ő dolga, hogyan számol el lelkiismeretével.
Másodszor pedig, légy tisztában vele, melyek a hitszegés legfőbb okai. Alaposan melléfogsz, ha úgy gondolod, listavezető a túlhajtott házasélet hiánya.
Legtöbbször azok csalnak, akik önértékelésüket, boldogságukat elsősorban másoktól teszik függővé. Mások érdeklődésével, véleményével mérik magukat. Jobbára csak akkor érzik magukat elfogadhatónak, ha mások hitelesítik, hogy ők értékesek, szerethetők. Az ilyen emberek nem tudják megfelelően kezelni gondjaikat. Ha úgy érzik, a hullámok összecsapnak fölöttük, elmenekülnek. Hitük szerint hátrahagyják, valójában azonban viszik magukkal bajaikat, egyik kapcsolatukból a másikba.
Új társuk majd megadja nekik mindazt – pontosan azt –, amire szükségük van, ami most még hiányzik. A félelem miatt, hogy meg kell élniük gyarlóságukat, mindig kívül keresnek valamit, amit az embernek önmagának kellene megvalósítania, nevezetesen a szilárd önértékelést.
Nos, ha a mondottakat végiggondolod, azt is megérted, hogy párod eljárását nem tekintheted személyed elleni merényletnek.
És végül, meg kell vizsgálnod, mit nyújt neked kapcsolatod, illetve párod.
– Igazodik a törvényekhez és szabályokhoz?
– Biztonságban érzed magad mellette? Gyermekeitek, ha vannak, úgyszintén?
– Őszinte hozzád? Megbízol benne?
– Figyelembe veszi érdekeidet, érzéseidet, jogaidat, szükségleteidet, támogat téged?
– Más fontos személyekkel is hasonlóképpen bánik?
– Családod, barátaid szerint egymáshoz valók vagytok?
– Elégedettebb, felszabadultabb vagy, mióta kapcsolatban élsz vele?
Három vagy több „nem” válasz esetén – ha van benned képesség és hajlandóság – tenned kell valamit.
Ha fontos neked a kapcsolat, állj ki magadért. Jelölj ki észszerű határokat párodnak, meddig mehet el. Közöld vele – félelem és indulat nélkül –, ha veled akar élni, meg kell felelnie bizonyos feltételeknek, nem cselekedhet kedve szerint. Ne tűrd el kilengéseit, mert ezzel megtanítod, hogy semmibe vegyen. Nem becsül többé, és végképp kiszeret belőled.
Ha viszont úgy érzed, kapcsolatod nyűg, több kényelmetlenséget jelent, mint amennyi örömöd származik belőle, és nincs kilátás, hogy megmentheted, teljes joggal gondolhatsz a szakításra, válásra. Nem kötelességed feláldozni magad párodért.
Ádám László
EZ IS ÉRDEKELHET: