Flóra mindig úgy képzelte, élete párja költő lesz és versben mondja el neki, mit érez iránta. A kívánsága teljesült, nem is egyszer, hanem háromszor. A huszadik század költői közül többet is megihletett.
De csak József Attila írhatta le nevét verseiben, pedig Illyés Gyula felesége lett.
Kozmutza Flóra neve saját jogán is ismerősen kell, hogy csengjen. Hozzá fűződik a magyar gyógypedagógia és pszichológia újításai közül jó néhány. Huszonkét könyvet írt életében, egy pont annak tisztázásáról szól, amivel egész életében vádolták őt és férjét. Ő volt ugyanis József Attila utolsó szerelme, vagy inkább kapcsa az élettel. De a költő öngyilkossága utáni évben hozzáment Illyés Gyulához, és ezzel felkeltették a gyanút, hogy miattuk ölte meg magát Attila.
Az egész úgy kezdődött, hogy Szondi Lipót kiadta gyakornokainak, hogy csináljanak teszteket, neves és hétköznapi emberekkel. Így történt, hogy Flóra egy barátnője közbenjárásával először találkozott Illyés Gyulával. Az író később találkozásukról azt írta:
Ezért aztán bár a vonzalom kölcsönös volt nem történt semmi köztük. A nőben halványodni kezdett Illyés arca, majd találkozott József Attilával, hogy vele is megcsinálja a tesztet.
Az Óda írója első látásra beleszeretett Flórába, így a képekhez szokatlanul sokféle magyarázatot adott. A tíz képes asszociációs tesztből csak ötig jutottak el három óra alatt, mindketten elfáradtak és a teszt sosem lett befejezve. József Attilát ez nem, viszont a fiatal pszichológusnő nagyon érdekelte. Mindjárt másnap fel is hívta őt Szondi intézetében.
„Nagyon fontos, hogy találkozzunk.”– mondta a telefonba, és a lány beleegyezett.
Aztán gyorsan rájött, talán hiba volt, mert Attila már-már abnormálisan heves érzéseket mutatott felé. A második randevújukon meg is kérte a kezét. Flóra nem győzött álmélkodni, főleg mikor kezébe kapta a verseket, amit neki írt a költő.
Hát megtörténik, egy művész szerelmes lett belém
– gondolhatta magában. A gyermekkori álom valóra válásának, na meg egy már akkor nagy tiszteletnek örvendő művésznek nem is tudott ellenállni.
Attila érzékeny lelke, hevessége és csodálatos költeményei lassan felébresztették benne a vonzalmat. „Felmerült bennem, hogy ezzel az emberrel le tudnám élni az életem.”- írta naplójában. De valami mégis zavarhatta, mert nemsokára szívizomgyulladás miatt kórházba került. Ez pedig végzetesnek bizonyult Attila számára. A szeretett nő miatti aggodalom, a lét bizonytalansága felébresztette téveszméit és hamarosan kifordult magából.
Barátai- Ignotus Pál, Hermann Ottó- szanatóriumba vitték, ahol tévesen skizofréniával kezdték kezelni. A költő még így is Flórába akart kapaszkodni, de a nő is küzdött, hogy egészségét vissza tudja szerezni, így nem tudott segíteni. Csak két hónap elteltével tudta meglátogatni Attilát, ám akkora az már vádolni kezdte, hogy megcsalja vetélytársaival – Babits Mihállyal és Illyés Gyulával. Pedig szegény Flóra akkor már hónapok óta nem látta Illyést vagy Babitsot.
Innentől kezdve, amikor csak tudta meglátogatta a költőt. Majd egy nap Illyés Gyula hívta őt találkozóra, aki elmesélte neki, hogy elhagyta feleségét és nagyon sötét gondolatokkal küzd. Flórában felmerült, hogy akár lehetne ez az ember is a végzete. De nem tett semmit, sőt, megbeszélték azt, amire akkor már sokan biztatták: Férjhez kell mennie József Attilához, hátha azzal megmentheti az őrülettől.
Telt az idő, és az orvosok belátták, nem tudnak Attilán segíteni. Azt gondolták, talán az majd javít állapotán, ha Balatonszárszóra megy testvéreihez, amit meg is mondtak neki. A költő a hír hallatán őrjöngött. Aztán, mikor megnyugodott, hívatta írótársait – azokat is, akikkel haragban volt. S mikor Illyés Gyula is megkapta a meghívót megkereste Flórát, hogy tudakozzon barátja állapotáról.
Az egész délutános eszmecsere és békülés után könnyes szemmel távozott. Flóra is elköszönt Attilától, de az még próbálta kikényszeríteni belőle a választ arra, hogy hozzámegy-e. A nő bólogatott, de szívében – nem éppen elítélhető módon- rengeteg kétely volt, amit a költő megérezhetett. Hogyan lehetne boldog házasságuk, ha egy ennyire érzékeny lelkületű férfi bármelyik pillanatban kifordulhat magából? – gondolhatta kétségbeesve.
Két héttel a szanatóriumból való távozása után, aztán a sínek közt találták meg József Attilát. Flóra összetört, el sem bírt menni a temetésére. Illyés Gyulával is csak egy pár hét elteltével találkozott, hogy támogassák egymást a gyász óráiban. Akkor mondta el neki az író, hogy elvált nejétől. S bár a nő pontosan értette ennek a vallomásnak a jelentőségét magára nézve, nem akarta tudomásul venni.
Egészen Brazíliáig akart futni a szerelem elől. Ott akart segíteni, de aztán a végzet nem engedte őt. Illyés Gyula felé húzta minden, s 1938-ban összeházasodtak. Született egy lányuk, de boldogságukra sokszor rányomta a bélyegét Attila árnyéka.
Sokan vádolták őket azzal, hogy miattuk ölte meg magát az Óda szerzője. Ők pedig hallgattak, mert nem akartak semmi olyat mondani, amivel a szívüknek oly kedves ember ellen hangolhatták volna a közvéleményt. Sokáig senki nem tudta pontosan milyen beteg is volt Attila, csak mendemondák keringtek. Ötven évig nem szóltak egy szót sem, őrizték barátjuk békéjét, feláldozva a saját hírnevük.