Egy fa árnyékában a padon, vízparton, meleg este az ágyban fekve, ugye te is szívesen olvasol?
Íme néhány könyvújdonság a 21. Század Kiadótól, hogy ne maradj élvezetes olvasnivaló nélkül.
Kordos Szabolcs: Showbusiness, Hungary
Bevezetés a celebiparba
A kötet a hazai hírességek és a szórakoztatóipar kulisszatitkaiba kínál exkluzív betekintést.
A szerző így ajánlja a kötetet: A Showbusiness, Hungaryben több tucat interjúalany segítségével olyan kérdésekre keresem a választ, mint hogy kik számítottak sztárnak a rend- szerváltás előtt és után. Hogyan és miért váltak azzá? Milyenek a hírességek mindennapjai, hogyan élnek és ismerkednek, éri-e őket előny vagy hátrány a hírnevük miatt? Utánanézünk annak is, hogy mekkora egy-egy híresség piaci értéke, és mennyit lehet ma „celebként” hazavinni. Bemutatom a sztárok „kasztjait”, bevételi forrásait és azt, hogy mi áll a bulvárhírek mögött. Együtt megkapirgáljuk egy kicsit a hazai sztárvilágot beburkoló mázt, hogy rájöjjünk, semmi sem az, aminek látszik.
Milyen életet élnek valójában a sztárok? Követjük őket a tévében és az újságokban, az Instagramon és a Facebookon. Azt hisszük, szinte mindent tudunk rólunk, beleláthatunk a hétköznapjaik pillanataiba, de valójában nem ismerjük őket. Azt képzeljük, mindent tudunk a celebvilágról, pedig csak azt tudhatjuk róluk, amit tudatni akarnak velünk. Hogyan működött a sztárok világa a rendszerváltás után, a kilencvenes években, majd a kétezres években? Mennyiben hozott változást a bulvárlapok megjelenése, a kereskedelmi tévék, a YouTube, és aztán a közösségi média?
Kordos Szabolcs ismét egy izgalmas világ ismeretlen arcát mutatja meg, ezúttal a sztárok életének kulisszatitkaiba avat be. Friderikusz volt az első sztár, aki a produkció anyagi oldalába is beszállt, Galambos Lajossal és Jimmyvel lendült fel a bulvár, a Dáridó a Vészhelyzettel vetekedő nézettséget produkált. Azt is megtudjuk, hogy miért járt testőrökkel a Király. Fluor Tomi, az adóügyekkel foglalkozó call centeres srác egy csokipapír-nyereményjátékból vette az első kameráját, a sikoltozó lányok elől pedig egy olcsó albérletbe menekült, amelynek másik lakója egy bizonyos SP volt.
A szerző elárulja, mi volt a 23 éven át futó Barátok közt titka, vajon tudták-e a szereplők, hogy pontosan miről szól a történet és ők maguk is barátokká váltak-e, ahogy a cím sugallta. Szóba kerül, hogy a szerepe szerint pénzhamisítással foglalkozó színészt még a maffia is megkereste egy ajánlattal? Hogy lehet, hogy egy bulvárlapnál a célközönség a Marika nevet kapta, és az újságíróknak egy idős, középosztálybeli hölgyet kell elképzelniük, amikor cikket írnak?
Mit jelent az esküvőnyomozás, és milyen kémeket is meghazudtoló konspiráció kell ahhoz, hogy egy eladott sztárlagzi képei ne kerülhessenek a konkurenciához? Miért nem jó, ha egy sztár menedzsere a rokona is egyben? Hogyan lehet kezelni a zaklató rajongókat? Vajon léteznek szegény celebek? Hogyan hatott a covid-válság a sztárok gázsijára? Milyen utat járt be a celebvilág az influenszerek megjelenéséig? És mennyi pénzt kaphat egy jól menő influenszer egy posztért? Milyen trükkökkel tudják a celebritások megóvni a magánéletüket?
Kordos Szabolcs sokszínű és izgalmas kötetében minden kérdésre megkapjuk a választ, ami csak a hírességek világával kapcsolatban felmerülhet.
Samantha Vérant: Sophie Valroux titkos receptjei
Fordító: Lévai Márta
Mit meg nem tennénk a sikerért, a szerelemért…
Sophie Valroux amerikai, de Franciaországban született. Nagy álma, hogy nő létére igazi sztárséf legyen. Amikor kisgyerek volt, nyaranta a nagymamája sok mindenre megtanította az ételekről, a főzésről. Gimnázium után pedig elvégzi a konyhaművészeti képzőintézmények fellegvárának számító Culinary Institute of Americát.
Már a küszöbén áll, hogy Sophie dédelgetett álma valóra váljon, de ekkor egy pillanat alatt atomjaira hullik a karrierje: kirúgják a menő étteremből. Csőstül jön a baj: imádva szeretett nagymamája stroke-ot kapott. Sophie az éjjeli géppel Franciaországba utazik.
Gyerekszemmel úgy emlékezett, egyszerű kisbirtok volt ez, de most aprócska francia luxuskastélyban találja magát, amelynek szőlőskertje van, és amelyben két étterem üzemel. Sophie, ahogy megpróbálja újra megvetni a lábát a konyhán, apránként ráébred, már az álmai sem a régiek – lassanként megváltozott, hogy valójában mire vágyik.
Köves Gábor: Végszónak sem rossz
38 interjú
Egy ember, aki arcot ad a művekhez és kontextust a művészeknek. Egy ember, aki nemcsak a riportalanyai lelkének, de műveiknek is a mélyére lát, és ezt az erős optikát nem átallja gyakran használni, sőt.
Humorral, gyengédséggel vagy kérlelhetetlen őszinteséggel sokszor még erősít is az élességén. Egy ember, aki nemcsak riporter, hanem A kultriporter, aki számára Werner Herzog a következő két választ írhatja az interjúkérelmére:
1. Együttérző, de határozott visszautasítás. Példamondat: „Ne haragudjon, de mostanában rongyosra beszéltem a számat, minden jót.”
2. „Csináljuk holnap délelőtt, Los Angeles-i idő szerint délelőtt tízkor.”
Egy ember, aki nemcsak könyveket olvas, de könyveket olvastat. Vagy filmeket láttat, zenét tesz még hallhatóbbá. Egy ember, akinek a beszélgetéseit olyan olvasni, mintha nem egy távoli világsztárral, elérhetetlen művésszel beszélgetne mellettünk, hanem valakivel, aki hirtelen pár flekk és pár szellemi flikk-flakk erejéig a közeli barátunkká válik, megosztja velünk titkait.
Köves Gábor remekbe szabott interjúkötete ajtót nyit: a beszélgetéseknek köszönhetően a kultúra beköltözik az otthonunkba, a világhírű művészek pedig a kanapénkra. Persze ennek tudni kell viselni a következményeit: Woody Allen például nagyon korán kel, és lehet, hogy a fülünkbe klarinétozik majd. Enyedi Ildikó pedig elképzelhető, hogy mellettünk fog szenvedélyesen videójátékozni. De hát így megy ez, hogyha egy riportkönyvnek köszönhetően hirtelen fantasztikus művészekkel lesz tele az ember otthona. A kötetből tehát sok érdekesség kiderül sztárok, művészek életéről, és még az is, melyik alaktól lejmolt a legtöbbször idézetet Köves Gábor. Súgunk: Woody Allentől, Stephen Leacocktól és Lev Tolsztojtól.
Köves Gábor interjúalanyai magyar művészek, írók, filmesek és a legnagyobb világsztárok közül kerültek ki. Az elmúlt néhány évben megjelent sztárinterjúi mellett exkluzív, csak ebben a kötetben fellelhető anyagok várják az olvasókat. Riportkötetét azért is nagyon ajánlott olvasni, mert abban nemcsak művészekkel készített interjút, de közben kulturális jelenségekre, társadalmi válságokra, közéleti kérdésekre is rákérdez. Mert Köves Gábor nemcsak emberekkel készít interjút, hanem a világot is faggatja. Merre tart épp, és ha nem előre, miért teljesen visszafelé? És mennyiben lehet az ebből való kimozdulásnak a művészet a motorja? Vagy akár csak egyszerű lelki gyógyír a létezésre.
Tóth Gábor Ákos: Balatoni Futár
Millennium, Füred, szerelem
Tóth Gábor Ákos neve sokak számára ismerős, a lenyűgöző atmoszférateremtési készséggel rendelkező szerző, akinek az Édesvízi mediterrán sorozatban öt kötete is megjelent, szinte már a Balaton tiszteletbeli nagykövetévé vált.
Legújabb regénye mintegy a sorozat előzményként, régebbi korba kalauzolja az olvasót, közvetlenül a Millennium előtti évbe. A magyar metropoliszból száműzött újságíró, Csengődi István egy másik „fővárosban”, a Balaton legfontosabb településén, Balatonfüreden próbál szerencsét. A Michelini-villa vendégeként és a Sturm családnak köszönhetően számtalan izgalmas történetet ismer meg a környékről, többek között Jókai Mór szerelmi életét, házasságának eseményeit és egyéb szívbéli kalandjait. A fiatal újságírót ugyanis nem kisebb feladattal bízzák meg, mint hogy rendszerezze az író hagyatékát, aki ugyan nagyon is életben van, ám füredi villájától felesége halála után megvált. De Eötvös Károlyról is rengeteg érdekesség derül ki, aki nagy rajongója, kutatója a Balatonnak. Az élmények hatására a főhőst nemsokára annyira elvarázsolja a tóparti település, hogy az ifjú fényképészlány, Boncza Emma segítségével, fotóit használva, megalapítja a Balatoni Futár nevű újságot.
De addig is, amíg hősünk megbékél a száműzetéssel, és rálel a lelki békéjére, rengeteg magával ragadó dolog derül ki a kötetből. Kik azok a füredi bennszülöttek? Milyen ital is a „Meggy lelke” likőr? Tudott-e vajon Jókai úszni, hogyan kémlelte éjszakánként az eget? Miként lehet az, hogy míg nemzetünk élet-halál harcát vívta 1848-49-ben, addig Füreden a legmagasabb volt a vendégszám? Tényleg egy bulvárhír indította be a balatoni vitorlázást, miszerint azt rebesgették egyik nyáron, hogy Erzsébet királyné a tóhoz látogat? Milyen volt a korabeli fürdőruhadivat? Mit takarhat a sikattyú vagy vasmarok kifejezés? A szavazásnak pontosan milyen formája is a „kigolyózás”? Vajon milyen régimódi sztereotípiákkal kell megküzdenie egy nőnek, ha fényképésznek áll? Hogy lehet egy fiatal úrilányt Lórinak hívni? Vajon ki lehet a Bakonyba kivonult, indiánnak állt két életművész, akit csak Beremeni Geyzaként és Csehy Tamásként emlegetnek? Mi a csuda az a főszél, a hidegfürdő, a légkúra és a napkúra? Hogyan lehet egy papírhengerbe nézve, függőleges irányból lesve meglátni a Balaton vizének igazi színét? És ki az utolsó bakonyi betyár?
A szerző az összes kérdésre izgalmasan válaszol, miközben a szereplők karakterét is gazdagon árnyalja, sorsukat pedig olyan finoman fodrozza, ahogy a szél a Balaton vizét.
Tóth Gábor Ákos napfényes, kalandos könyve igazi nyári kötet, mely könnyed és lenyűgöző olvasmány, és a könyvet lapozva óhatatlanul azon kapjuk magunkat, mennyi irodalomtörténeti, helytörténeti és kulturális érdekességet tanultunk. Megéri hát elutaznunk vele egy regény erejéig a Balaton partjára, mert ott szellemileg, lelkileg is sütkérezhetünk egy keveset.
James Nestor: Lélegzet
A világ összes légzéstechnikája és minden tudás a lélegzetről egy könyvben
Gondoltad volna, hogy már a légzéstechnikánk kis módosításai is javítják a sportteljesítményt, megfiatalodnak tőle a belső szervek, mérséklődik a horkolás, az asztma, az autoimmun betegségek, és még a gerincferdülés mértéke is csökken? Hogy a légzéssel kapcsolatos tudás, mely valójában a levegővétel művészetét jelenti már évszázadok óta a birtokunkban van, csak bizonyos korokban elfeledkezünk róla?
Tudtad, hogy az iparosodás hajnala óta jelentősen romlott a légzésünk módja, és hogy az emberek 90 százaléka helytelenül lélegzik? Érdekes tény az is, hogy számos modern kori nyavalya – az asztma, a szorongás, a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, a pikkelysömör és más – enyhíthető vagy visszafordítható pusztán a légzés módjának megváltoztatásával. Kiderül az is, hogy barlanglakó őseink vajon, miért nem horkoltak.
Egy átlagos olvasónak hozzávetőleg tízezer levegővétel szükségeltetik ahhoz, hogy végigolvassa a könyvet. A szerző vágya szerint az olvasó minden egyes lélegzetvétellel jobban fogja érteni a légzést, és azt, miképpen érdemes csinálni. Minden egyes újratanult lélegzetvétel gyógyírnak fog számítani. Az évezredek óta gyakorolt technikák megtanulásával, melyet már a hinduizmusban, buddhizmusban, a kereszténységben és más vallásokban is végeztek, az olvasó képes lesz csökkenteni a vérnyomást, fokozni a teljesítményt és kiegyensúlyozni az idegrendszerét a tanácsokat követve. A tízezredik lélegzetvételre az olvasó tisztában lesz vele, hogy a levegő, ami bejut a tüdejébe, miként hat minden pillanatban az életére, és hogyan lehet szolgálatba állítani a teljes potenciálját.
EZ IS ÉRDEKELHET: