Ha Japán, akkor a legikonikusabb alakok, akik eszünkbe jutnak, nem mások, mint a gésák. Lényegében női prostituáltakat képzelünk magunk elé, akik vastag fehér mázzal kenték be az arcukat.
Csakhogy ez nem teljesen igaz! A gésák nem prostituáltak és nem is mindig fedte az arcukat fehér festék. Mi több, nem is mindig nők voltak!
Az első gésa férfi volt
Bár csak az 1600-as évektől hívták őket gésáknak, már a 13. századtól férfiak láttak el gésáknak való feladatokat: szórakoztatták az urakat, teával kínálták őket, vicceket meséltek, énekeltek vagy éppen előadtak valamit és éreztették a vendégekkel, hogy ők a legfontosabb emberek a szobában.
Még az 1800-as években is ritkának számítottak a női gésák. Érdekesség, hogy a női gésák előszeretettel hívják magukat geiko-nak, mert maga a gésa szó automatikusan férfira utal.
A gésák nem prostituáltak
A gésák sosem árulták a testüket. Az ügyfelekkel való együtt alvás pedig egyenesen tilos volt. Valóban bordélyházakban dolgoztak, de a feladatuk annyi volt, hogy szórakoztassák a férfiakat, amíg a valódi örömlányokra vártak. Tánccal, zenével és flörtöléssel kellett megakadályozniuk, hogy a kuncsaft megunja a várakozást és esetleg tovább álljon.
A gésa művészetet jelent
Egy gésa sosem a testét árulta, hanem a művészetét! A geiko szó is ezt a jelentést hordozza magában. Tehetség és több éves oktatás állt a zenei és táncos megnyilvánulásuk hátterében. A napi szintű gyakorlás pedig minden korosztálytól elvárt volt. A táncukat a végtelen szimbolizmus jellemezte. Hatéves korukban már a művészeti iskola növendékei voltak, ahol mentorok egyengették az útjukat. Öt vagy még annál is több évnek kellett eltelnie, mire annyi tapasztalatra tettek szert, hogy gésának nevezhették magukat.
Az örömlányok gésáknak nevezték magukat, hogy amerikai katonákat szerezzenek maguknak
A második világháború végén amerikai katonák özönlöttek Japánba. A gésákról alkotott egzotikus fantázia pedig csalogatta a katonákat, amit a prostituáltak ki is használtak. A pénzhiány csak fokozta a helyzetet és az örömlányok csupán azért árulták a testük, hogy az aznapi betevőre jusson. Százezrek engedték be az ellenséget az ágyukba. Innen eredeztethető a prostituáltak összefonódása a gésa motívummal.
A fejünkben lévő gésa kép kiskorút takar
Kimonó, a haj teletűzdelve mindenféle dekorációval és hófehér arc. Ez a kép jelenik meg a képzeletünkben, ha egy gésát akarunk felidézni. Holott az ilyen megjelenés kiskorú, alig serdülő tanoncokra utal, akik idővel gésákká váltak. Magát a tapasztalat hiányát szimbolizálták és még maiko-nak hívták őket. A gésák csak különleges alkalmakkor viseltek fehér festéket az arcukon és minél tapasztaltabbak voltak, annál egyszerűbben öltözködtek. Sminkjük sem volt erősebb, mint amit napjainkban egy nő viselne.
A gésák elődei nők voltak, akik férfinak öltöztek
A feladatuknak ők is a szórakoztatást tekintették, csak mindezt nőként férfi ruhában. A miértet a mai napig homály fedi. Egy elmélet szerint a cél a szamurájok meghódítása volt, ugyanis az a hír járta, hogy a szamurájok szeretőkként fiatal fiúkat tartottak. Így a nők ezzel a fortéllyal akarták megszerezni maguknak a kiszemelt szamurájt.
A legtöbb gésának van egy kopasz foltja a feje tetején
A női praktikák tárháza végtelen: fésűk, szalagok, kontyok, parókák, de az igazság az, hogy a legtöbb gésának van egy kopasz folt a feje tetején. Ennek oka, hogy maiko-ként, a betanulási idejükben extravagáns hajkoronát kellett viselniük. Ez annyira megterhelte a haj felső részét, hogy kihullott és nem is nőtt már vissza. A gésák életében ez azonban büszkeségre ad okot.
Minél idősebb volt egy gésa, annál kívánatosabbnak számított
A gésák hittek benne, hogy minél idősebbek lesznek, annál nagyobb mértékben kerül elő a természetes szépségük. Ezért is volt, hogy a 30. életévet betöltött gésáknak már nem kellett fehérre mázolni az arcukat. Egy gésa akkor vonulhatott “nyugdíjba”, ha férjhez ment. Azonban ha kedve tartotta, folytathatta a pályafutását.
Yuko Asakusa például 96 éves korában hunyt el. Ő már 16 éves kora óta tanulta és művelte a gésa művészetet. Politikusok és gazdag üzletemberek fizettek azért, hogy az ő kegyeit élvezhessék.
A gésák képzése annyira szigorú volt, hogy ma már illegálisnak számít
A gésák élete többnyire azzal kezdődött, hogy az elszegényedett család eladta a lányt a gésa háznak, ahol hatéves korukban elkezdődött a képzésük. Napjainkban is léteznek gésák, de az oktatásuk tizenöt éves koruk után kezdődik és a képzési folyamat is sokkal emberségesebb.
Férfi gésák is léteznek még
A férfi gésák az 1960-as években jelentek meg újra a köztudatban, amikor is a gazdag feleségeknek el kellett valamivel ütni az időt, amíg a férjük üzleti ügyben járt el. Sokszor az üzleti ügy a gésaházba vitte a férfiakat, így a nők is igényt tartottak a saját gésaházukra. A kereslet adott volt. A modern férfi gésákat hosuto-nak hívják és lényegében semmilyen művészi tehetséggel nem rendelkeznek. A feladatuk nem is ez. Viszont tudnak inni egy italt egy bárban a nővel, flörtölni velük és azt éreztetni velük, hogy különlegesek.
A fent említett érdekességek talán egy még misztikusabb világot írtak le a gésák életéről. Nőiesség, kultúra és művészet japán értelmezésben.
EZ IS ÉRDEKELHET: