Sokan keverik a halloween, a mindenszentek és a halottak napjának ünnepét egymáshoz való közelségük miatt. Sőt, egyesek a legelsőt csak valami újkori hóbortnak tartják. A valóság azonban egészen más.
Mert bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mégsem ugyanarról szól e három nap.
Október 31. éjjelén az élő és a holt világ között megnyílik egy rés. A bűnös lelkek – akik addig állatformában „léteztek”- emberi testeket keresnek, amelyekbe beköltözhetnek. Hogy ez ne történjen meg, az élők riasztó álarcokat és kosztümöket öltenek magukra. Azzal a szándékkal, hogy elűzzék a démonokat.
A fenti történet a druida mondavilágból származik. Nem Amerikából, hanem az angolszász világból. A kelták ugyanezen a napon búcsúztatták a nyarat. Míg a druidák, hogy elűzzék a holtakat tüzet gyújtottak, s akár még áldozatokat is bemutattak.
A középkor óta e nap éjjelén az okkultista szertatásokat is tartják. Boszorkányok és varázslók varázsolnak, mert hitük szerint az élő és holt világ ilyenkor karnyújtásnyira kerül egymástól, s a mágia ereje nagyobb. A 8. századtól répalámpásokat is készítettek az utazók, hogy elriasszák az ártó szellemeket. Ez fordult át Amerikába 1840 után töklámpásba.
Ekkor került át ugyanis az All Hallows Eve azaz a mindenszentek éjszakájának ünneplése a kontinensre. Az ír telepesek úgy tartották, hogy volt egyszer egy Jack O’Lantern nevű kovács, aki annyira zsugori volt, hogy sem a Mennybe sem a Pokolba nem nyert bebocsátást. Így aztán bolyongásra lett ítélve.
Persze sosem lelhetett békére, de a története fennmaradt. S egyúttal a druidák szokásaival is ötvöződött.
Bár Jack alakja lassan a feledés ködébe süllyedt a gyerekek és felnőttek október 31-én félelmetes maszkokat és kosztümöket vesznek azóta is magukra. A kicsik este a házakat járják cukorkáért és csokoládéért. A „szerződés” szerint, ha nem kapnak édességet, akkor tréfás bosszút állhatnak a háziakon. Így mindenki jobban jár, ha bevásárol ilyenkor.
Ma már a felnőttek is tartanak halloween partikat. Még egy nap az évben, amikor „legálisan” maskarába bújhatnak. Aki nem akar ilyenben részt venni, az maradhat otthon is, hogy horror filmet nézzen. Mert október 31. éjjelen a bűnös lelkek számára nyílik meg a kapu felénk…
November 1-én azonban már az üdvözölt lelkekre kerül a sor. Mindenszentek napját már 380 óta tartjuk. Bár magát a napot először a pünkösd utáni első vasárnapon tartották, ez 500 évvel később megváltozott. Mint ahogy az is, hogy eleinte csak a vértanúkról, majd az „igaz emberekről” emlékeztek meg ezen a napon az egyházban. Mert később már a szenteket is elkezdték ünnepelni az egész keresztény világban.
A halottak napja november 2-án már az összes elhunytról szól. Igaz, a keresztény szokások szerint 998-ban azért jött létre, hogy a még meg nem tisztult lelkek üdvözölést nyerjenek szeretteik által. Ilyenkor gyászmiséket tartottak (és tartanak ma is), hogy imádságokkal feloldozzák a még bűnös lelkű elhunytat. Majd a hozzátartozók kimennek szeretteik sírjához, rendbe teszik, virággal díszítik és gyertyát, mécsest gyújtanak, hogy a lélek megtisztuljon.
Ez is érdekelhet: A karácsonyfa eredete