„Két súlyos baleset ért életemben. Az első akkor, amikor maga alá gyűrt a villamos. A második Diego volt.”- írta naplójában Frida. S tekintve, hogy egész életében szenvedett a sérülései miatt, e kijelentés nem túl hízelgő férjére nézve.
Akkor sem, ha egyébként kétszer is hozzáment.
Frida 16 éves korában leste meg először az iskolájában festő Diegót. Csodálta őt, de tisztában volt azzal, hogy mint férfi nem túl hűséges fajta és előszeretettel kezdeményez viszonyt aktmodelljeivel. Mégis szólt neki, mikor akkori felesége elindult őt megkeresni. Így Rivera akkor nem bukott le, csak azt nem tudta, hogy ezt kinek köszönheti.
Az, hogy az elefántszerű, dülledt szemű férfi mivel csábította el a nőket, kissé homályos. Na persze hírneve és ecsetvezetési technikája bizonyára sokat nyomot a latba. Frida mégsem ezért kereste fel négy évvel később őt, hanem azért, mert balesete után pénzkereseti lehetőség gyanánt festeni kezdett. Meg akarta mutatni neki alkotásait. Így elbicegett az akkor éppen Mexikóban dolgozó férfihez.
Diego addigra már hallott a lányról, akinek testét átfúrta egy villamos kapaszkodókorlátja. Mégsem volt felkészülve arra az erőre és határozottságra, ami Fridából áradt. Nem is tudott neki nemet mondani, s hamarosan meglátogatta a lányt otthonában. Festményei lenyűgözték, s biztatta fessen tovább. Így alkalma lett arra is, hogy Kahlót jobban megismerje.
Az egyszeri látogatásból többszöri lett, s mindössze néhány hónap leforgása után házasság.
Frida szülei nem voltak különösebben elragadtatva lányuk választásától, másrészről őszintén örültek, hogy a csonkított testű gyermekük – akinek semmi esélye nem volt házasságra- mégis férjhez ment. Ám az, hogy a lakodalmon botrányt csinál Lupe – Diego volt neje -, már nem volt ínyére senkinek.
Az meg pláne nem tetszett Fridának sem, hogy egy házban lakott Diego előző nejével és gyerekeivel. Aztán megértette, hogy egy művészférfi más szabályok szerint él, mint az átlag, így összebarátkozott Lupével. Megtanulta, hogyan főzze férje kedvenc ételeit, hogy kedvében járjon. Még a festésről is elfeledkezett, mert csak azt akarta, hogy Diego őt szeresse és senki mást.
Egy ideig életük boldogságban telt, aztán Rivera megbízást kapott az Egyesült Államokból. Az „ifjú pár” fogta magát, s elmentek az álmok országába. Ott Frida magára maradt, nem beszélte a nyelvet, s festeni sem volt kedve. Minden áldott nap csak várta, hogy hazatérjen férje a munkából, s mellette aludjon el.
Ez azonban egy idő után már nem történt meg minden nap, mert Diego a modelljeivel újra egészen bizalmas kapcsolatba került. Persze ez kiderült Frida számára is, s nem látott más megoldást, mint azt, hogy orvosai tiltakozása ellenére, gyermeket vállaljon. Azt remélte, így majd a szeretett férfiú visszatalál hozzá. Ám a teste nem volt alkalmas gyermek kihordására, így szörnyű fájdalmak között, pár hónaposan elvetélt.
A sok borzalom után lelke és teste ismét összetört. Diego lassan befejezte a munkát Amerikában és visszatértek Mexikóba. Ekkor Frida felkérte húgát, Christinát, hogy legyen férje titkárnője. Ez a döntése aztán végzetesnek bizonyult, mert egy nap testvérét férje karjában találta.
Frida csalódása határtalan volt, nem beszélt sem húgával, sem férjével ezek után. Levágta a férje által imádott dús, hosszú haját rövidre. Férfiruhát húzott, festeni kezdett, mert más módot nem ismert arra, hogy kiadja fájdalmát. Aztán elment Párizsba, Amerikába és viszonyba kezdett többek közt Murányi Miklós fotóssal.
Néhány év különélés után és alig pár hónap tényleges válást követően aztán Diego és Frida újra egymásra talált. Nem bírtak egymás nélkül élni, még ha ez az asszony életébe is került. Összeházasodtak, de Frida kikötötte, hogy soha többé nem érhet hozzá férje. Rivera a feltételbe beleegyezett.
Még 14 évet voltak így együtt. Egy lakcím alatt, de két külön rezidencián. Mindkettőjüknek volt szeretője az évek során. Pedig szerették egymást, ám Frida nem bírta elviselni, hogy Diego őt is megérintse, ha más nő testét is magáévá teszi. Így maradtak lelki szeretők, egy nagyon különös, furcsa házasságban, Frida haláláig.
Ez is érdekelhet: Aki mindent és mindenkit feláldozott a művészetért- Pablo Picasso
Anyai ágon a nagyszülei erdélyi magyarok voltak.
Köszönöm a cikket!